2016. március 20., vasárnap

Kiskos készülődőben

Most már elkönyvelhetjük, hogy egy újabb kos érkezik a családunkba. Majd a két keményfejű neveli egymást - bár nem mintha a két maradék családtag könnyű eset lenne. Vincével már megbeszéltem, hogy áprilisban születik, mert
  • addigra jön meg a szép idő, 
  • addig még lesz ideje növekedni a petit bébé-nek, 
  • akkor lesz időm szusszanni a munka után pár napot (már csak egy hét az irodában!), 
  • addigra mama is megérkezik, hogy SBre vigyázzon, amég szülünk, 
  • akkor nem veszítek el egy hetet a 3,5 hónapos szülési szabadságból (belga törvények, no comment), 
  • akkor nem keverem össze, melyik fiú március hányadikán is született, 
  • akkor lehet együtt ünnepelni apiapával.


2016. március 11., péntek

A kétéves nagyfiú ezekkel szórakoztatja szüleit

Kedvenc elsőszülötttünket két év után is éppen olyan szórakoztatónak találjuk, mint a kezdetek kezdetén, sőt már az előtt. Simán pótolja a tévénézést, elegendő aktivitást kreál nekünk, hogy fittek maradjunk, szóval ő egy teljes életmódprogram egy személyben. A jó után mindig kell valami negatívat is mondatni, mivel magyarok vagyunk: az alvás mehetne stabilabban is. Betegség nélkül is képes hajnali kettőkor jobb esetben nem sírva, csak egyszereűen szólongatva felébreszteni minket, azzal az éberséggel mintha reggel 8 lenne. Nem sokszor fordul elő, de a legjobb napokra tartogatja pl amikor valami fontos meeting van másnap vagy amikor nem vagyok éppen túl jól. Nem divat, de ilyenkor arra vetemedünk, hogy áthozzuk a mi ágyunkba, hogy aztán órákig egyikünk se tudjon aludni, mert csoportosan zavarjuk egymást, meg persze kakaót kell hozni több körben. Azt leszámítva, hogy nem szeret aludni (khm, kitől örökölte? szóval nem hibáztatom), a lehető legjobbat hozta nekünk a gólya két évvel ezelőtt. Mivel első gyerek, mindig elcsodálkozunk, amikor valami új trükkel áll elő, hogy honnan szedi, hogyhogy emlékszik, mi az, hogy már ilyeneket tud...
SB kedvelt elfoglaltságai a következők:

  • páros lábbal levetni magát valahonnan szabályos ugrómozdulattal az apja karjaiba
  • bukfencezni (magyarázva, hogy kezet le, fejet le) másfél éves korától
  • páros lábban urgálni körben a szobában (esetenként 360 fokban)
  • talicskázni és kinyomni magát - pl olyan extrém helyeken, mint a kád két szélébe kapaszkodva persze fürdés közben
  • lépcsőt mászni kapaszkodás nélkül 
  • légdezskázni a dömper felnyitott alvázán
  • felöltözni a szekrényből előszedett ruhákba
  • WC-t lehúzni, nem felmászva a vécére, csak úgy, állva, na
  • szobatisztaságot tanulni a bölcsiben - és bilizést imitálni már másfél évesen műanyagdobozokkal bili híján
  • gyalog járni a bölcsibe szélben, esőben, mert a babakocsi ugye babáknak való (zsebre tett kézzel, jampi-mód járva-kelve)
  • komplett dalokat énekelni - pl egy babának, akit ringat vagy előadni a teljes dalrepertoárt lefekvéskor
  • ki- és bepakolni a mosógépbe illetve beindítani azt
  • főzni és mosogatni segíteni, de feszt
  • odatolni vagy cincálni a nagy széket mindenféle érdekes helyre, amit fel akar érni
Amit viszont már tudhatna, de nem akaródzik:
  • színeket - ezeket random módon keveri
  • végre megérteni, hogy az egyszer az tényleg egy alkalom, 
  • "baba csinálja", ugyanakkor kikéri magának, ha más mondja neki, hogy baba: "Sámel, kisfiú"
  • cumit elfelejteni, amit már sokszor nemcsak alváshoz használ, ahogy eddig. A bölcsiben persze jobb a helyzet, ott már a cumi egész nem elő sem kerül, alváskor sem! 
Vince épp olyan aktívnak tűnik, mint SB annó: már most kirúgja a ház oldalát, győzöm visszamaszírozni a helyére. Szép lesz, amikor együtt randalíroznak nem is olyan sokára. Addigra majd 20 cm vastag szőnyeggel borítjuk be az egész lakást...

2016. március 8., kedd

SB2 avagy egy (nem) átlagos nap



reggel 8-kor, miután 3 és 5 között minket szórakoztatott

mint a tankönyvekben, mintha mindig így csinálná (nem). szerintem tudja, hogy fényképezem, lehet ezentúl mindig fogom...

lépcsőn, utcán már csak egyedül
 a kétéves kori orvosi vizsgálatot a mai napra tartogattuk neki. de örült Kun doktornőnek, ez volt az első ordításmentes vizit ever. 86 cm és 11 kg jelentem.
ezt mi sem szervezhettük volna meg jobban. egy barátságosan integető kukás munka közben
Bölcsiben a kopenekkel
Apiapa, anyianya azért dolgozott is napközbem, de ezek a répamuffinok elkészültek a bölcsis uzsonnára.

ilyen rendes bölcsiscsoport - persze, ha sütiről van szó
ki nem kért sapkát?
ennyire figyelmes a francia bölcsisnénilány, Priscilla
Elia, Mati, Olivia, Elvira
szülinapi matricát kapott az üzenőfüzetbe, azt csodálják
indulás előtt gyors bili
mivel a parkban szülinapoztunk tovább
alapfelszereléseket kapott

Mindennapos játszóterezés
munka után még egy kis munka/móka
kis hiszti, mert jó is volt az 5 fokos parkban 2 órát eltölteni
kibírta hazáig
a kedvenc masnitészta vacsorára

kettő
kettő egyéb variációkban
ez a 10. gyertyafújás volt már a ronda, de finom halacskatortán
köszi Móni!

további ajándékok, pl kirakó, mert abban van hova fejlődni
Boldog születásnapot!